Közönséges bálna

Közönséges bálna (Balaenoptera physalus) csontváza

A kiállítási épület látogatói bejáratánál lévő csarnokban látható múzeumunk legnagyobb preparátuma, egy közönséges bálna teljes csontváza. A faj a barázdásbálnák közé tartozik, a valaha élt legnagyobb termetű állattal, az óriás bálnával egyetemben. Utóbbi tömege a 150 tonnát is elérhette, míg a közönséges bálna rekordja 110 tonna körül van. A barázdásbálnák torkán és hasán barázdák futnak végig az állkapocstól egészen a köldökig.

Amikor a bálna táplálkozik, a redők kitágulnak, így biztosítják a helyet a sok köbméternyi víznek, amelyből az állat sziláival majd kiszűri táplálékát. A közönséges bálna két alfaja a sarkvidékektől a trópusokig fordul elő. Hosszú távú vonulók, a téli hónapokban a melegebb hőmérsékletű vizekben párosodnak, majd a sarkokhoz közelebb vonulnak, és az ottani, táplálékban gazdagabb vizekben 3-4 hónapon keresztül táplálkoznak.

Vándorlásuk meghaladhatja a 3000 km-t is. A közönséges bálnák egyedszáma a töredékére esett vissza a vadászatuk következtében. Több nemzetközi egyezmény is létrejött a védelmük érdekében, sőt a bálnavadászatot az 1980-as évektől nemzetközi egyezmény tiltja, de egyes országok továbbra is vadásszák őket. Szerencsére az utóbbi években a vadászatuk jelentősen visszaesett, ezért az állomány növekedésnek indult. Az IUCN Vörös Listáján az utóbbiak miatt Sérülékenyre (Vulnerable) módosították a korábbi Veszélyeztetett (Endangered) besorolását.

A 2450-es leltári számú állatot 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, a csontokat 1900-ban, az ipari méretű bálnavadászat kezdetén vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum 400 aranykoronáért. Aranyban számolva ez mai áron ugyan mindössze 2,5 millió forint körül van, egy ilyen csontváz ma már beszerezhetetlen.

Szerző: Görföl Tamás (Emlősgyűjtemény)