Részlegesen gyógyult lábamputáció

Rövid túlélést mutató, részlegesen gyógyult lábamputáció a 9. századból Zalavár-Vársziget Hadrianus Templom lelőhelyről

A Kis-Balaton közelében fekvő Zalavár községnek ma ezernél kevesebb lakosa van, azonban a 9. század második felében és az Árpád-kor egy részében fontos regionális centrum volt. A Dunántúl az Avar Kaganátus 9. század eleji szétesése és a honfoglaló magyarság megérkezése közötti időszakban a Frank Birodalom fennhatósága alá került. A frank hódoltság idején a Dunántúl legfontosabb uradalmi központja a mai Zalavár-Várszigeten épült fel.

Ép bal sípcsont boka felőli vége, amelyen nyíl jelöli, hogy nagyjából milyen magasságban szelhették keresztül a lábszár csontjait (kép: Évinger Sándor)

Ebben a központban állt a „Karoling Kelet” legnagyobb ismert zarándoktemploma, amelyet Hadrianus mártír tiszteletére emeltek. A körülötte létesített temető 9. századi sírjainak egyikében egy 50–60 év körüli férfi feküdt, akinek még életében levágták a bal lábát (boka felett). A seb ugyan regenerálódásnak indult, ám a csontokon gyulladásos reakció látható, amely az elhalálozás idején is aktív volt. Feltehetően elfertőződés hátráltatta a gyógyulást, és a beavatkozást követő túlélés legvalószínűbben csak hetekben volt mérhető. Az esetet látva felmerülhet, hogy gyógyító céllal távolították el a lábat.

Azonban a 9. század második feléből az uradalmi központ és közvetlen környéke területéről bő féltucatnyi olyan esetet ismerünk, ahol rendre férfiak bal lábát vágták le, mindig kevéssel a boka fölött. Vagyis valamilyen büntetésfajtával állunk szemben. Írásos forrásokból tudjuk, hogy a középkori Európában gyakran helyeztek kilátásba testcsonkítást különféle bűnök megtorlásaként. Mégis, az ásatag csontok között ennek meglepően ritkán találni nyomát. A zalavári leletek azért különlegesek, mert azt mutatják, hogy léteztek olyan közösségek, amelyek valóban következetesen alkalmaztak büntetésből végtagcsonkítást.(Képen nem szerepel, de a férfinak a bal lábával egyidejűleg a jobb kezét is levágták csukló fölött)

 

 Zalavár-Vársziget Hadrianus Templom, 33/06. sír (2010.8.57. leltári jelzet); a bal láb boka feletti amputációja gyulladásra és rövid túlélésre utaló csonttani tünetekkel a síp- és szárkapocscsonton (kép: Évinger Sándor)

A téma iránt érdeklődők bővebben olvashatnak a Zalavár környéki büntető végtagamputációkról, ezek lehetséges okairól és párhuzamairól a következő írásban: Évinger S. 2019: Egy specifikus büntetési forma? - Végtag-amputációs esetek a 9. századi Mosaburg (Zalavár) vonzáskörzetében.

https://epa.oszk.hu/03100/03120/00078/pdf/EPA03120_anthropologiai_kozlemenyek_2019_027-042.pdf

Szerző: Évinger Sándor (Embertani Tár)