Gyógyult lábamputáció

Gyógyult lábamputáció a 9. századi Zalavár-Rezes lelőhelyről

A Kis-Balaton közelében fekvő Zalavár községnek ma ezernél kevesebb lakosa van, azonban a 9. század második felében és az Árpád-kor egy részében fontos regionális centrum volt. A Dunántúl az Avar Kaganátus 9. század eleji szétesése és a honfoglaló magyarság megérkezése közötti időszakban a Frank Birodalom fennhatósága alá került. A frank hódoltság idején a Dunántúl legfontosabb ismert uradalmi központja a mai Zalavár-Várszigeten épült fel.

Az uradalmi központ közvetlen környezetében számos kiszolgáló falu állt, ezek egyikének a temetőjét tárták fel Zalavár-Rezesnél. Itt, a lelőhely 2. sírjában egy középkorú férfi nyugodott, akinek a lábszárcsontjai a bal láb közvetlenül boka feletti levágásáról árulkodnak. A férfi a beavatkozást hosszan túlélte, amit jól mutat, hogy az eredendően éles peremű csontsebet az újonnan sarjadt csont teljesen benőtte és lekerekítette. A gyógyulási folyamat során a síp- és szárkapocscsont az amputált végeknél egymáshoz nőtt.

Ép bal sípcsont boka felőli vége, amelyen nyíl jelöli, hogy a bemutatott esetnél nagyjából milyen magasságban szelhették keresztül a lábszár csontjait

Az esetet látva felmerülhet, hogy gyógyító céllal távolították el a lábat. Azonban a 9. század második feléből az uradalmi központ és közvetlen környéke területéről bő féltucatnyi olyan esetet ismerünk, ahol rendre férfiak bal lábát vágták le, mindig kevéssel a boka fölött. Vagyis valamilyen büntetésfajtával állunk szemben.

 Zalavár-Rezes 2. sír (68.12.11. leltári jelzett); a bal láb teljes gyógyulást és hosszú túlélést mutató amputációjának nyoma a síp- és szárkapocscsonton (a szárkapocscsont térd felőli darabkája hiányzik)

Írásos forrásokból tudjuk, hogy a középkori Európában gyakran helyeztek kilátásba testcsonkítást különféle bűnök megtorlásaként. Mégis, az ásatag csontok között ennek meglepően ritkán találni nyomát. A zalavári leletek azért különlegesek, mert azt mutatják, hogy léteztek olyan közösségek, amelyek valóban következetesen alkalmaztak büntetésből végtagcsonkítást.

A téma iránt érdeklődők bővebben olvashatnak a Zalavár környéki büntető végtag-amputációkról, ezek lehetséges okairól és párhuzamairól a következő írásban: Évinger S. 2019: Egy specifikus büntetési forma? - Végtag-amputációs esetek a 9. századi Mosaburg (Zalavár) vonzáskörzetében.

https://epa.oszk.hu/03100/03120/00078/pdf/EPA03120_anthropologiai_kozlemenyek_2019_027-042.pdf

Szerző: Évinger Sándor (Embertani Tár)