Frivaldszky Imre (1799–1870) életének céljául tűzte ki a Balkán és a Kárpát-medence élővilágának feltárását. Balkáni kutatásaira a kor politikai helyzete miatt nem kerülhetett sor. Öt sikeres expedíció után az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit követően a törökországi utazásokat sem folytathatta. Ezért Frivaldszky a Bach-korszak kényszerű csöndjét arra használta, hogy minden erejével Magyarország faunájának kutatására összpontosítson.
1865-ben jelent meg nagyszerű műve, a „Jellemző adatok Magyarország faunájához”. Ebben összefoglalja mindazt az ismeretet, ami addig a pannon térség állatvilágáról összegyűlt. Nemcsak sok, addig ismert faj jelentőségére hívja fel a figyelmet, hanem újakat is felsorol. Munkája különösen fontos a magyarországi rovarvilág feltárásának szempontjából.
A „Jellemző adatok Magyarország faunájához” című munkából a negyedik tábla. Az ábrázolta fajok mindegyikét még ma is a pannon térségre jellemzőnek tarjuk, számosat közülük természetvédelmi törvények óvnak
A lepkefaunát elemezve mutatott rá olyan ritkaságokra, amelyek nemcsak a magyar, hanem az egész Európai Unió szempontjából is kiemelkedő értékűnek számítanak. Többségük esetében a pannon térségi népességek képviseli a világállomány jelentős részét.
Szerző: Bálint Zsolt (Lepkegyűjtemény)