Puhatestűek gyűjteménye

A Puhatestűek gyűjteménye a maga nemében Magyarország legnagyobb és leggazdagabb gyűjteménye. A 10 × 10 km-es felbontású UTM hálórendszer Magyarország területét lefedő 1052 négyzetének több mint feléből ismerünk puhatestűekre vonatkozó adatokat, amelyek többek között az Országos Puhatestű Adatbázis (OPA) alapját is képezik. Ennek fenntartása és fejlesztése a gyűjtemény kiemelt feladatai közé tartozik. 
A múzeumi puhatestű-kutatás – a hagyományoknak és az adottságoknak megfelelően –továbbra is Európára, azon belül elsősorban a Kárpát-medence és a Balkán taxonómiai és faunisztikai feltárására irányul.

A Puhatestűek gyűjteményének története

Gyűjteményvezető, kurátor
Gyűjteményvezető: Fehér Zoltán (1998–; 2014–2017 között külföldi tanulmányúton) 
Megbízott gyűjteménykezelő: Erőss Zoltán (2014– )

Darabszám, típusanyag
Teljes példányszám: mintegy 100.000 tétel (fele hazai és fele külföldi), ez mintegy 1.000.000 példányt jelent. 

Típusok száma: 190 faj holotípusa, 1 faj neotípusa és további 900 tétel (mintegy 6.000 példány) para-, paralekto- és szüntípusa. 

Fajok száma: Megközelítőleg 1500 genusz fajai találhatók a gyűjteményben, különösen jól reprezentáltak az orsócsigák (Clausiliidae), a (Cochlostomatidae), a főcsigák (Helicidae) és a (Zonitidae) családok.

Nevezetes személyek és gyűjteményrészek

Kovács Gyula és Pintér István magángyűjteményei
Az 1956 után bekerült gyűjtemények közül ezek a legnagyobbak. Kovács Gyula gyűjteménye vásárlás, Pintér Istváné adományozás útján került a múzeumba.

Kimakowicz Richárd adományozott gyűjteménye
Kiemelkedő tudományos jelentőségű az az anyag, amit az 1960-as években Kimakowicz Richárd adott az MTM-nek. Erdélyi fajokat tartalmaz, melyeket javarészt az adományozó, az édesapja Kimakowicz Móric, valamint a szintén nagyszebeni malakológus, Bielz Ede Albert gyűjtött. A gyűjtemény az általuk leírt fajok és alfajok típuspéldányait is tartalmazza. 

Hozzáférés

A gyűjteményi anyagokat tételenként (gyűjtési egységenként) tároljuk, melyek példányszáma  egytől akár több ezerig terjedhet.  A kutatói leltárban minden egyes tétel egyedi azonosítóval (tételszám) van ellátva. Az egyenkénti azonosítást illetve a keresést számítógépes adatbázis segíti.

A gyűjteményi adatbázisban tételszám, fajnév (alfajnév), típus, leíró, ország, lelőhely, gyűjtési dátum és gyűjtő neve, hazai adatoknál továbbá a lelőhely UTM kódja szerint lehet keresni.

A hazai adatok egyúttal az Országos Puhatestű Adatbázis (OPA) alapját is képezik. Ez az adatbázis, amelyet Pintér László, a gyűjtemény korábbi vezetője alakított ki, más jelentős hazai magán- és közgyűjtemények lelőhelyadatait is tartalmazza. Az OPA-ban fajnév, lelőhely, valamint a lelőhely UTM-kódja szerint lehet keresni.

A gyűjtemény a gyűjteményvezetővel történt előzetes egyeztetés után látogatható.

A gyűjteményi anyag nagy része kölcsönözhető. [link] A kölcsönzési idő típusok esetében 3–6 hónap, egyéb anyagok esetében maximum 12 hónap. A példányok kölcsönvételére irányuló kéréseket a gyűjteményvezetőhöz kell címezni.[link]

A helyszíni kutatáshoz írásbeli engedély [link] szükséges, amelyet a tervezett látogatás előtt legalább 3 munkanappal kell kérni.