Az ősi ormányosok egyik legfontosabb hazai lelete egy óriás kapafogú-őselefánt (Deinotherium proavum) Pannonhalmán feltárt kövületei. 60 év után, Budapesten kívül először láthatók a maradványok a feltárás helyszínén 2022. augusztus közepétől november közepéig.
![](/sites/default/files/pictures/hirek/299512226_7865395796835562_7595092943114400069_n.jpg)
A ritka és értékes ősgerinces-leletanyagra 1937-ben bukkant rá a pannonhalmi téglagyár agyagbányájában Esztergálos Tibor gimnáziumi tanár. A leleteket tartalmazó agyagos üledékek az egykori Pannon-tóban, illetve a beleömlő folyókban rakódtak le a miocén kor végén, körülbelül 7 millió éve. A legnagyobb számban növényevők (orrszarvúak, szarvasfélék, gazellák és zsiráfok, háromujjú őslovak, valamint egy hódféle) éltek ezen a vidéken. Esztergálos Tibor a Természettudományi Múzeumnak ajándékozta a leleteket, melyek mind a mai napig a Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának értékes darabjai.
![](/sites/default/files/pictures/hirek/299975306_7865395703502238_2031354180009523662_n.jpg)
A legkülönlegesebb és legnagyobb állat csontjai azonban csak jóval később, 1959-ben kerültek elő ugyanabból az agyagbányából mint a korábban feltárt maradványok – ezek voltak az óriás kapafogú-őselefánt, a Deinotherium proavum körülbelül 4 méter magas példányának lábcsontjai, fogai, valamint koponya- és állkapocstöredékei.
![](/sites/default/files/pictures/hirek/299768311_7865395803502228_352401217075725953_n.jpg)