Sokszínű élet kiállítás nyitólap 2.

Jávai orrszarvú

A Magyar Természettudományi Múzeum montírozott emlősei közül az egyik legkülönlegesebb a Xántus János által Jáva szigetén gyűjtött jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus). Ez a tiszteletet parancsoló méretű növényevő a Föld egyik legritkább emlőse.

Sörényes juh, a Bárka ”kapuőre”

Különleges emlős üdvözli a látogatókat az állandó kiállítás bárkájának bejáratánál. Impozáns, sötét homokszínű szőrével, jellegzetes szakállával, sörényével ellenállhatatlan késztetést ébreszt a látogatókban, hogy megsimogassák.

Leső harcsa

Hazánk legnagyobb halfaja, két és fél méteres testhosszt és 100 kg feletti súlyt is elérhet. Falánk ragadozó, menüjén gerinctelenek, halak, de akár vízimadarak és kisemlősök is szerepelnek.

Compó

A compó Magyarországon legfeljebb 2–3 kilogrammos tömeget ér el, Észak- és Nyugat-Európa háborítatlan tavaiban azonban akár 7–kilogrammosra is megnőhet. Az ekkora matuzsálemek évtizedeken át élik zavartalanul életüket.

A zárvatermő növények termései

A növényvilágban a termés virágrészekből, virágokból vagy a virágzatból és a hozzá kapcsolódó képződményekből származó szerv. Szerepe a magvak védelme és gyakran terjesztésének segítése.

Csuka

Az egy méternél is hosszabbra megnövő ragadozó hal számos országban az „édesvizek tigrise” nevet érdemelte ki.

Amur

Tenyésztési célból érkezett hazai halgazdaságainkba, mára pedig természetes vizeinkben is elszaporodott.

Kókusz termés

A kókuszdióa pálmák (Arecaceae) családjába tartozó a kókuszpálma (Cocos nucifera) termése. Tömege elérheti a 2 kg-ot. Eredeti őshazáját nem ismerjük.

Gímszarvas

A gímszarvas a hazai erdeink emblematikus állata, elterjedésének központja Európa, de Észak-Afrikában és Ázsiában is vannak – általában kisebb – állományai. Számos alfaját írták le, de a faj rendszertani revíziója még várat magára.

Közönséges bálna

A kiállítási épület látogatói bejáratánál lévő csarnokban látható múzeumunk legnagyobb preparátuma, egy közönséges bálna teljes csontváza.

KÖVETKEZŐ OLDAL