Kullancs! Veszély?

Napjainkban már nem csak az épített környezettől távol eső területek, hanem az üdülőkörzetek, parkok és a városi zöldterületek kullancsfertőzöttségével is számolni kell. Az általános tévhittel szemben a kullancsok nem rovarok, hanem nagyra nőtt atkák.

Az egyes fajok fejlődési ciklusa eltérő, a tojásból kikelő lárva, majd a nimfa és a felnőtt (adult) stádiumig eltelt idő akár 6 év is lehet. Az egyes fejlődési alakok rendszerint különböző gerinces gazdaállatokon szívnak vért, de vannak gazdaspecifikus kullancsfajok is. A vérszívásuk alkalmával a gazdaszervezet vérével vírusok, baktériumok, egysejtű paraziták kerülnek a kullancsokba és ezeket a kórokozókat továbbadhatják a következő vérszívásuk alkalmával, akár az embernek is.  Az agyhártyagyulladás, a Lyme-kór, a kullancsláz és a tularémia közvetítésében a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), a TIBOLA terjesztésében pedig a birkakullancs (Dermacentor marginatus), a legnagyobb hazai kullancsfaj játszik szerepet. A kullancsok által terjesztett agyvelő és agyhártyagyulladás (kullancsenkefalitisz) nem minden esetben jár klinikai tünetekkel, lappangási ideje igen változó (3-21 nap).  Az első fázis sokszor láz- és izomfájdalmakkal kezdődik, amely pár nap alatt magától megszűnik. Ezt követi a második fázis, amelyre 3-7 nap elteltével fejfájás, szédülés, magas láz és hányás mellett idegrendszeri tünetek a jellemzőek (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, gerincvelő-gyulladás).  Az intenzív orvosi ellátás ellenére az esetek körülbelül 10 %-a súlyos és maradandó egészségkárosodással jár. Megfelelő védőoltás alkalmazásával ez a megbetegedés elkerülhető.

A Lyme-kórt többnyire a Borrelia afzelii, ritkán Borrelia garinii baktériumokkal fertőzött kullancsok terjesztik Magyarországon és a vérszívás során, illetve a kullancs eltávolításakor kerülhetnek az emberi szervezetbe. A Lyme-kór mindenütt elterjedt és az egyik leggyakoribb zoonózis. A borrelliák rágcsálókban (pockok, egerek), madarakban (feketerigó, sirályok), gyíkokban klinikai tünetek nélkül fennmaradnak és újrafertőzhetik a kullancsokat. A Lyme-kór jellegzetes tünete a Lyme-folt, mely a csípés helyén alakul ki az esetek felében, kétharmadában.  A folt kerülete mentén lassan terjed és több hét alatt igen tekintélyes méretű gyűrű alakot vehet fel, de lehet homogén is.  Más esetekben fertőzés utáni később, akár hónapokkal is szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideggyulladás ízületi gyulladás léphet fel. Az időben felismert esetek jól gyógyíthatók.

A kullancsok által terjesztett nyirokcsomó-gyulladást (TIBOLA) Magyarországon észlelték először (Kullancsbetegségek Ambulanciája). A kórokozója egy baktérium (Rickettsia slovaca).  A fejbőrön, tarkón a csípés helyén duzzanat, majd váladékozó fekély fejlődhet ki, amely általában jóindulatú és kezelés nélkül is begyógyul. 

A kullancsok közvetítette megbetegedésekről részletesen olvashat a Magyar Parazitológusok Társaságának honlapján: http://kullancsok.parazitak.hu/.

Gubányi András