Állandó kiállítások

A múzeum épülete mellett elhelyezett több tonnás kőzettömbök a földtörténeti múlt több száz millió évéről vallanak. A keletkezésük sorrendjében kiállított kőzetek között van egy darab gneisz Kópházáról, egy devon korú mészkőszikla Szabadbattyánból, egy perm homokkőtömb a Balaton-felvidékről. A földtörténeti középkort üledékes kőzetek (kagylós és ammoniteszes mészkő) képviselik. Az utolsó hatvanöt millió évben keletkezett kőzetek között vulkáni képződményeket, tengeri és édesvízi környezetben keletkezett kőzeteket egyaránt találunk.

A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsbõl, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.  

Egy varázslatos világ jelenik meg a múzeum 122 m2-es üvegpadlója alatt 60 cm-nyi "mélységben". A kiállítás az indopacifikus régió part menti sekélyvizeinek szegély- és foltzátonyaitól a gátzátonyokon át a mélyebb tengeri területekig szemlélteti a korallzátonyok fõbb típusait és azok életközösségét. Más-más közösségek alakulnak ki az erõs hullámverésű árapály zónában, mások a gátzátonyok szárazföld felőli védett lagúnáiban. Más fajok telepednek meg a lapos padokon, mások a sziklafalak meredek oldalain. A több mint 200 korallfaj között 160 hal úszik, és 1000-nél több csiga, kagyló, rák, féreg, tengeri sün, tengeri csillag ad ízelítõt a Föld legváltozatosabb élőhelyérõl. A falba süllyesztett akváriumokban, összesen 13 000 liter vízben élõ halak, korallok fogadják a belépõket.

Sok milliárdnyi, élő, lélegző, izgő-mozgó élőlény. Vajon mi a közös bennük? A rokonság. Egy láthatatlan kapocs, ami az összes földi életformát egymáshoz fűzi. Ugyanazok az evolúciós erők formálnak minket, ugyanazokból az anyagokból épülünk fel, ugyanazon az elven működünk. A természetes szelekció alakított és alakít minket, embereket is. Ennek köszönhető a változatosság. Sétáljon el egy eredeti méretű óriás őscápa félelmetes állkapcsa alatt, legyen részese a mamutsztyeppén zajló vadászatnak, pihenjen meg az ország legszebb erdeiben, tekintse meg madártávlatból a mai Magyarország legszebb élőhelyeit és annak élőlényeit! A természeti értékek megismerése segít abban, hogy megértsük a biodiverzitás megőrzésének fontosságát. A Magyar Természettudományi Múzeum mint a biológiai sokféleség kutatásának és megőrzésének egyik intézménye a nagyközönség régi óhaját teljesítve alkotta meg a Sokszínű ÉLET című új állandó kiállítását. Kiállításunk az Élet sokfélesége, sokszínűsége előtt tiszteleg. A biológiai változatosság előtt, amelyen az ember túlélése is múlik. Több száz eredeti preparátum, számos életnagyságú rekonstrukció és sok-sok fénykép mutatja be a hazai tájak változatosságát, az élőhelyek fajgazdagságát, és egy-egy példán keresztül a fajok genetikai sokféleségét. A magyarországi tájakon tett „felfedezőúton” megismerhetjük és megérthetjük azokat a földtörténeti múltban lezajlott geológiai és evolúciós folyamatokat, melyek a mai Magyarország élőhelyeinek és az ott élő fajok kialakulásában kulcsszerepet játszottak. A kiállítás akadálymentes weboldala elérhető innen. 

A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika várják a látogatókat.   Lépjen be a múzeumi Iharkút-Parkba! Egy ősi folyótorkolat partján hídon átsétálva figyelheti meg, amint egy életnagyságú őskrokodil, az  Iharkutosuchus mászik ki a vízből. A különleges látványt a folyóparti mocsár fajai teszik felejthetetlenné: a 4 méteres Hungarosaurus tormai, a 2 méteres növényevő dinoszaurusz, egy Rhabdodontida, a pulykanagyságú tollasdínó a  Pneumatoraptor fodori. A kréta időszaki mocsár fölött egy óriási, mintegy 6 méteres repülő hüllő, a Bakonydraco galaczi portyázik. Valamennyi, az iharkúti lelőhelyről előkerült őshüllő- és dinófaj eredeti leleteit is bemutatjuk a kiállításban. A magyar dinókról készült rekonstrukciókkal pedig egészen testközelbe hozzuk a régen élt lényeket. Először látható a Hungaroszaurusz és a Pneumatoraptor teljes csontváza, valamint a világszenzációnak számító Ajkaceratops koponyarekonstrukciója. A kiállításban azokat az őshüllőket mutatjuk be, melyek felfedezőjükkel Ősi Attilával együtt a világ legrangosabb természettudományos magazinjában, a Nature folyóiratban is szerepeltek. Akik pedig a paleontológia rejtelmeibe kívánnak bővebben betekinteni, kipróbálhatják, hogyan is működik egy valódi ásatási helyszín. A szerencsésebbek igazi dinómaradványokra is bukkanhatnak. A kiállítás akadálymentes weboldala elérhető innen. 

Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat?   Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra. A Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára gyűjteményének mintegy 450 példányán keresztül mutatjuk be a Föld mélyének kincseit, az ásványok csodálatos forma- és színvilágát, mindezeknek a szigorú rendező elvét. Kiemelkedő látványosságként szerepel a kiállításban a múzeum legnagyobb ásványpéldánya, a „Nagyapó“ névre keresztelt füstkvarc, valamint másik két méretes példány, egy brazíliai ametiszt és egy Semsey Andor által, a múzeumnak adományozott malachit „személyében“. A kiállításban interaktívan is vizsgálhatóak az ásványokat alkotó anyagok és a kristályszerkezetek. A kiállítás szisztematikusan felöleli a Kárpát-medence ásvány- és kőzetvilágát, a klasszikus lelőhelyek anyagát mutatja be. Nem utolsó sorban megtekinthetők az ásványvilág speciális képviselői a világító ásványok, valamint a drágakövek is a kiállítás szerves részét alkotják.